Talk:Alsónémedi

Page contents not supported in other languages.
From Wikipedia, the free encyclopedia

Hungarian text[edit]

The following non English text had been added recently. I'll clear the foreign language text. But I keep it here hoping that maybe somebody would like to translate it.

Alsónémedi földrajzilag és történelmileg nagyobb tájegységbe tartozik, része a Duna-Tisza közének, mely a mai ismereteink szerint az újkőkorban népesült be, mint földművelő és állattartó közösség. A rézkorból származnak azok az állattemetkezések, amelyek ismertté tették Alsónémedi nevét ( badeni és szarmata temetők). A bronzkorból származó leletek a Kenderföldek és a Nagyhegy lelőhelyekről származnak. Alsónémedi a legrégebbi Pest megyei települések közé tartozik. a község ősi "Nywyg" nevét IV. Béla 1267. évi oklevele őrzi. Nywyg az Árpád nemzetség birtokához tartozott, majd az Aba nemzetséghez jutott. Az 1300-as években Némedi a váci püspökség birtokába került. A XVII. századi lakosság főként református vallású volt, istentiszteletet az 1458-ban épített templomban tartottak. A kuruc időkben Némedi lakossága jelentősen megnőtt, melynek a Rákóczi féle szabadságharc vetett véget. 1718-ban a váci püspök katolikus plébánost helyezett ide és 1719-ben elfoglalták a templomot. Némedi mezőgazdasági településsé fejlődött, mivel Pest közelsége akadályozta az ipari fejlődést. Az 1848-as szabadságharcok kirobbanása, a feudalizmus összeomlása érezhető volt Némediben is. A szabadságharc kezdetén a falu sok nemzetőrt állított ki. Az I. világháború nagyok sok anyagi és emberáldozatot követelt Alsónémeditől, a Szabadság téren található felújított emlékmű őrzi a hősök emlékét. A két világháború között a nagybirtokosok parcellázással szanálták birtokaikat, így sokan jutottak bérföldekhez. 1945 után új korszak indult, a földosztás az egész falut megmozgatta. Lassan fejlődésnek indult az ipar is. 1959-ben alakult az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet, mely napjainkban térségünk egyik meghatározó pénzintézete. Az állami ipar helyi leányvállalatai ( Közép-Magyarországi MÉH Vállalat, ELZETT Írószergyár) tulajdonképpen a 90-es évekig, a rendszerváltásig működtek a 60-as évek közepétől, végétől. A privatizáció után ezek a telephelyek részben magánkézbe, részben pedig önkormányzati tulajdonba kerültek. A II. világháború után fejlődésnek indult az egészségügy. 1946-ban megkezdődött az óvodai nevelés, mely napjainkban is folyik a Szivárvány Napköziotthonos Óvoda két épületében. A felszabadulás után államosították a felekezeti iskolákat. Ma az oktatás a Széchenyi István Általános Iskola épületeiben történik. A községi könyvtár 1956-tól működik, a sportélet 1945 után lendült fel igazán. A helyi labdarúgó csapatok azóta is eredményesek. Az őszi időszakban hagyományőrző szüreti bálokat és felvonulásokat tartanak. Alsónémedi mai mezőgazdaságára jellemző a nagyfokú gépesítés, a modern technika alkalmazása. Korábban általános volt a háztáji állattartás is. A Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarha és sertéstelepet üzemeltet. Takarmányfeldolgozó üzeme élelemmel látja el az állatállományt. A XVIII. században épült katolikus és református templomok, a település első számú nevezetességei közé tartoznak. A Szabadság téri I. világháborús és a Dózsa György téren 1996-ban felavatott II. világháborús emlékmű őrzi a község hőseinek nevét. A falu Budapest felőli külterületén települt le a Penny Market Raktárbázis, sok némedi és környékbeli ember számára biztosítva munkalehetőséget. Ugyanitt, a település északi határában parkosított kisállattemető, és orvosi oxigéntöltő állomás is létesült.